|
Ezeket a sajtokat kipróbáltam, ízlenek. Az üzletekben kapható 13-1400 Ft/kg sajtok nyomában sem jöhetnek egy házinak.
Senkit ne tévesszen meg, hogy az egyes sajtkultúrák és oltóanyagok viszonylag drágák, de megéri az árát.
Akik ecettel oltják a sajtot, (már bocsánat a megjegyzésért,) életükben ne egyenek jobbat. Ez a sajt meggyalázása.
Az alábbi linket csak ajánlani
tudom: http://hazisajtkeszites.hu/
Az Ementáli Svájcnak az egyik leghíresebb nyers tejből készült kemény sajtja. A
berni kanton, Emme folyó völgyéből származik. Alakja nagyméretű korong, melynek
átmérője 70-
KÉSZÍTÉSE:
A tej
lehetőleg extra minőségű legyen!
Ez a sajt hegyvidéki sajt, így a síkvidéken termelt tej kevésbé alkalmas, de
kisebb félkemény sajtok ízében elő tudjuk idézni ezt a különlegességet. Minél
nagyobb mennyiségű tejből készítjük, annál intenzívebb ízvilágot -és lyukazatú
sajtot fogunk kapni.
Sajtkultúra:
A kultúrát beoltás előtt kell bekeverni a tejbe. Előnyös a
porformájú kultúrát, egy kevés langyos vízben vagy tejbe feloldani a bekeverés
előtt 15-20 perccel, hogy a kultúraszemek alaposan feloldódjanak.
30-32 °C-on,
Előérlelés:
30 -35 percig érleljük, pihentetjük.
Alvadék vágása:
Az alvadékot 2×2 cm-re vágjuk, majd addig aprítjuk tovább míg egyenletesen 2-3 mm-es rögnagyságot kapunk.
Útómelegítés:
I. szakasz:
42-43 °C-ig melegítjük állandó keverés közben úgy, hogy 5 perc alatt 1-
Majd 10 perc keverés.
II.szakasz: 48-50 °C-ig állandó keverés közben az előző tempóban.
Keverés:
10-15 perc csak keverés következik
Formázás:
A savót a tetejéről egy szűrő vagy szívócső segítéségével leszedjük. Ha már nem tudunk több savót leszedni, akkor a benne lévő alvadékot összenyomkodjuk és még melegen kerek sajtformába szedjük.
Préselés:
Préselési idő 30-34 óra / sajt kg. A súlyt fokozatosan növeljük a sajt súlyának a 2x-re.
Forgatás:
10-20-30-60-120-240 perc és így egyre ritkábban.
Sófürdő:
Ezután
készítünk egy 20%-os sófürdőt. (Szórj literenként 20 dkg nem jódozott sót a
vízbe, és jól keverd el!) A sajtot olyan nagy tálba helyezzük, amelyikbe annyi
sólevet tudunk önteni, hogy a sajt úszni tud. Ez nemcsak a sajt íze miatt
fontos, hanem a savanyodás leállítása és a fertőtlenítés miatt is.
Sajt kg-ként 32-36 órát szoktam áztatni. Egyszer forgassuk át sajtot a
fürdőben.
A sófürdő leszűrt leve hűtőszekrényben eláll, így többször is használható. De
nem árt néha átforralni!
Érlelés:
I. szakasz:
Melegérlelés: 20-
Amikor már láthatóan szépen gömbölyödik a sajt, jöhet a ...
II.szakasz: Hidegérlelés: 8-10 °C-on, 8-12 hét
Ha nincs
ideális érlelő helységed, akkor nagyon hasznos tud lenni a sajtbevonó viasz. Ez
egy érlelő viasz, ami a sajtra rákenve megvédi a sajtot a külső hatásoktól,
káros penészektől, gombáktól miközben a sajt megfelelően lélegzik.
Használata: Mikor a sajtunk a sófürdő után szikkadt 2-3 napot, ecsettel
bekenjük a sajt egyik felét, majd félnap száradás után a sajt másik felét.
A sajtot minden esetben naponta át kell fordítani!
Tárolása:
A sajt
megbontása után hűtőszekrényben, zsírpírba csomagolva érdemes tárolni.
Fogyasztás előtt ½ órával vegyük ki a hűtőből, hogy az ízek előjöjjenek.
A
sajt az egyik olyan élelmiszer, amely mindenki számára nélkülözhetetlen
alapanyagokat: fehérjéket, zsírokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket és
vitaminokat tartalmaz.
A
sajt rendkívül széles ízvilága, egyben kitűnő lehetőség arra, hogy étrendünket
színesebbé,gazdagabbá téve, különböző változatokban használjuk fel.
A
friss sajt rövid ideig érlelt, fűszerekkel ízesített sajtkészítmény.
KÉSZÍTÉSE;
Jó minőségű, teljes tejből készüljön. Ez lehet tehéntejből, kecsketejből, juhtejből vagy ezek keverékéből.
Mielőtt
hozzákezdenénk a sajtkészítéshez, érdemes utánanézni, hogy honnan tudunk majd
friss, jó minőségű tejet beszerezni.
38
°C-on,
38
°C-ot végig tartjuk.
Alvadék vágása:
Az alvadékot 2x2 cm-re vágjuk mindaddig míg egyenletes rögnagyságot nem kapunk.
Ülepítés:
-25
perc ülepítés következik
Formázás:
A savót a
tetejéről egy szűrő segítéségével merőkanállal leszedjük. Ha már nem tudunk
több savót leszedni, akkor a másik edény felé helyezzük a szűrőt, és átszedjük
az alvadékot annyit amennyit még kényelmesen meg tudunk munkálni. Lassan,
egyenletesen kinyomkodjuk a savót a tenyerünkkel. Amikor már alig lehet savót
kipréselni belőle akkor hozzákeverjük az apróra vágott fűszert, majd még
egyszer átdolgozzuk az egészet. Az így elkészült sajtdarabot
rakjuk át a sajtformába, és amennyire lehet igazítsuk el a tenyerünkkel.
Mikor már az összes sajt alvadék a formába került kinyomkodva, óvatosan
forgassuk át, majd súlyozzuk le.
A súly annyi legyen, mint a sajt
súlya.
Forgatás:
10-20-30-60-120-240 perc és így egyre ritkábban.
Sófürdő
Ezután
készítünk egy 20%-os sófürdőt (Szórj literenként 20 dkg nem jódozott sót a
vízbe, és jól keverd el!) A sajtot olyan nagy tálba helyezzük, amelyikbe annyi
sólevet tudunk
önteni, hogy a sajt úszni tud. Ez nemcsak a sajt íze miatt fontos, hanem a
savanyodás leállítása és a fertőtlenítés miatt is. Én egy 1 kg-os sajtot, 10-12
órát szoktam áztatni, de attól függően, hogy mennyire sósán szereted a sajtot,
az időt módosíthatod. Egyszer forgassuk át
sajtodat a fürdőben.
A sófíirdő leszűrt leve
hűtőszekrényben eláll, így többször is használható. De nem árt néha
átforralni!
Tej:
Jó minőségű, teljes tejből. Eredetileg csak juhtejből készült. Ma már lehet tehéntejből, kecsketejből, juhtejből vagy ezek keverékéből készíteni.
Sajtkultúra:
A
penészkultúrát beoltás előtt kell bekeverni a tejbe. A kapszulát széthúzzuk és
a porformájú kultúrát, egy kevés langyos vízben feloldjuk a bekeverés előtt
15-20 perccel, hogy a kultúraszemek alaposan feloldódjanak.
30-32 °C-on,
Előérlelés:
10 -15 percig érleljük, pihentetjük.
Tej beoltása:
Alvadék
vágása:
Az alvadékot 4x4 cm-re vágjuk majd tovább aprítjuk 1-1,5 cm-es
rögnagyságig.
Ülepítés:
40-50 perc ülepítés következik majd savóleszedés.
Formázás:
Megfázatással. A sajtalvadékot megszelöztetjük az edényben a levegőn, majd átszedjük a formába, míg teljesen tele nem lesz. Súlyt nem teszünk rá, önprésselésel súlyozzunk.
Csöpögtetés:
16-
Sózás:
száraz sózás 5
napig 3-x, 10 % sót használunk fel, ebből 4 % megy a savóba. 20-
1 napos szikkasztás 14-
Pikírozás:
3-
Érlelés:
6-
2,5-3 hónapig érleljük.
A
parenyica vagy szalagsajt Szlovák eredetű félkemény sajt, melyet régebben
juhtejből, ma inkább
tehéntejből készítenek. A parenyica rostos,
lemezes állományú sajt, kellemes ízű és jellegzetesen
telt szagú. Gomolya
az alapanyaga, melyet érlelés után nyújtanak, majd tekercselnek. A kész
sajtokat aranysárgára füstölik. Hosszan eláll!
KÉSZÍTÉSE:
Tej: Jó minőségű, teljes tejből. Eredetileg csak juhtejből készült. Ma már
lehet tehéntejből,
kecsketejből, juhtejből vagy ezek
keverékéből készíteni.
Sajtkultúra:
A
parenyica kultúrát beoltás előtt kell bekeverni a tejbe. Előnyös a kapszulázott
porformájú
kultúrát széthúzni és egy kevés langyos
vízben feloldani a bekeverés előtt 15-20 perccel,
hogy a kultúraszemek alaposan feloldódjanak.
37-38 °C-on,
Előérlelés:
10 percig érleljük, pihentetjük.
Tej beoltása:
Alvadék vágása:
Az alvadékot 2 x2 cm-re vágjuk
Ülepítés:
10-15 perc ülepítés következik
Formázás:
A savót a tetejéről egy szűrő segítéségével
merőkanállal leszedjük. Ha már nem tudunk több
savót leszedni, akkor a másik edény felé helyezzük a szűrőt, és átszedjük az
alvadékot annyit
amennyit még kényelmesen meg tudunk munkálni. Lassan, egyenletesen kinyomkodjuk
a
savót a tenyerünkkel. Amikor már alig lehet savót kipréselni belőle akkor ezt a sajtdarabot
átrakjuk a sajtformába, és amennyire lehet
eligazítjuk a tenyerünkkel.
Mikor már az összes sajtalvadék a formába került kinyomkodva, óvatosan
átforgatjuk úgy,
hogy ami idáig alul volt az most felülre kerül. Majd préslapot helyezünk rá és
lesúlyozzuk. A
súly annyi legyen, mint a sajt súlya. Elkezdődik a forgatási rend.
10-20-30-60-120-240 perc
és így egyre ritkábban. Rövid ideig súlyozzuk csak (1-2 óra), hogy nehogy túl
száraz legyen
a sajttésztánk.
Nyújtás:
1
-2 nap elteltével szépen nyújtható lesz a sajttésztánk.
A
szűrőbe belerakunk egy marék felvágott sajtot, és ezt óvatosan bele engedjük a
forró
vízbe (80-
dolgozzuk össze, míg egy homogén, csomómentes sajtmasszát kapunk. Ha nem akar
összeállni, újra mártsuk bele a forró vízbe, hogy formázható legyen. A
nyújtható tésztát, egy
tiszta nyújtótáblára helyezzük el, és kb
belőle. Majd enyhén sózzuk meg és szorosan tekerjük fel csigává.
Füstölés:
Füstölés
előtt érdemes egy napig szikkasztani a sajtot. Helyezzük el egy sűrű rácsra a
parenyicákat és keményfa forgáccsal, hideg füsttel addig füstöljük, míg szép
aranysárga
lesz. Ez kb. 5-6 óra.
Folyékony
füst használata:
3-4ml
folyékony füstöt beleöntünk 2dl vízbe. A kinyújtott sajtszalagot bekenjük a
folyékony
füsttel, majd vékonyán megsózzuk, és szorosan feltekerjük. A füsttel hígított
vízbe
beleáztatjuk a feltekert parenyicánkat 3-4 órára. 1-2 óra elteltével forgassuk
meg. Ha elérte a
kívánt színt, vegyük ki és hagyjuk egy rövid ideig szikkadni.
Az észak olasz
régió eredet védett sajtja. A Parmesan név a Parmigiano-Reggiano Franciás
rövidülése.
Az Emilia- Romagna területén húzódó lápot nem hiába csapolták le úgy 800
éve. Ma talán nem ismerhetnénk a világ legjobb Parmezánját és a hozzá
szorosan kötődő PÁRMAI SONKÁT, valamint a MODENAI BALZSAMECETET.
Hogy mi köze is van a sajtnak a sonkához? A sajt gyártás mellékterméke a
savó, fontos táplálék a pármai malacok számára.
KÉSZÍTÉSE:
A tej
lehetőleg extra minőségű legyen!
Egy-egy Parmezán guriga legalább
de kisebb kemény sajtok ízében is elő tudjuk idézni ezt a különleges ízvilágot.
Minél nagyobb mennyiségben készül, annál intenzívebb aromájú sajtot kapunk!
Sajtkultúra:
Előérlelés:
20 -25 percig érleljük, pihentetjük.
Tej beoltása:
32 °C-on,
Alvadék vágása:
Az alvadékot 2×2 cm-re vágjuk, majd addig aprítjuk tovább míg egyenletesen 2-3 mm-es rögnagyságot kapunk.
Útómelegítés:
I. szakasz:
42-43 °C-ig melegítjük állandó keverés közben úgy, hogy 5 perc alatt 1-
Majd 10 perc keverés.
II.szakasz: 53-55 °C-ig állandó keverés közben az előző tempóban.
Keverés:
10-15 perc csak keverés következik
Formázás:
A savót a tetejéről egy szűrő vagy szívócső segítéségével leszedjük. Ha már nem tudunk több savót leszedni, akkor a benne lévő alvadékot összenyomkodjuk és még melegen kerek sajtformába szedjük.
Préselés:
Préselési idő 30-36 óra / sajt kg. A súlyt fokozatosan növeljük a sajt súlyának a 2x-re.
Forgatás:
10-20-30-60-120-240 perc és így egyre ritkábban.
Sófürdő:
Ezután
készítünk egy 20%-os sófürdőt. (Szórj literenként 20 dkg nem jódozott sót a
vízbe, és jól keverd el!) A sajtot olyan nagy tálba helyezzük, amelyikbe annyi
sólevet tudunk önteni, hogy a sajt úszni tud. Ez nemcsak a sajt íze miatt
fontos, hanem a savanyodás leállítása és a fertőtlenítés miatt is.
Sajt kg-ként 12-14 órán keresztül áztassuk a sajtot. Egyszer forgassuk át
sajtot a sófürdőben.
A sófürdő leszűrt leve hűtőszekrényben eláll, így többször is használható. De
nem árt néha átforralni!
Érlelés:
Hidegérlelés:
8-10 °C-on, legalább 3-4 hónap.
Az eredeti parmezánt minimum 15 hónapig érlelik!
Ha nincs
ideális érlelő helységed, akkor nagyon hasznos tud lenni a sajtbevonó viasz. Ez
egy érlelő viasz, ami a sajtra rákenve megvédi a sajtot a külső hatásoktól,
káros penészektől, gombáktól miközben a sajt megfelelően lélegzik.
Használata: Mikor a sajtunk a sófürdő után szikkadt 2-3 napot, ecsettel
bekenjük a sajt egyik felét, majd félnap száradás után a sajt másik felét.
A sajtot minden esetben naponta át kell fordítani!
Tárolása:
A sajt
megbontása után hűtőszekrényben, zsírpapírba csomagolva érdemes tárolni.
Fogyasztás előtt ½ órával vegyük ki a hűtőből, hogy az ízek előjöjjenek.
A Trappista
sajt eredetileg a Franciaországban Port Du Salut kolostor szerzetesei
készítették kecske – juh és- tehéntej keverékéből. Ma kizárólag tehéntejből
készül. Két védett fajtája van, a Port Du Salut, és a Fromange De
Magyarország kedvenc sajtja a Trappista. Mindenki ismeri, mindenki fogyasztja,
mégis ritkán lehet igazi, jó Trappistával találkozni. Garantálom, hogy ha
egyszer elkészíted ezt a sajtot, többé akkor nem fogod a super marketek polcán
keresni!
KÉSZÍTÉSE:
A tej lehetőleg extra minőségű legyen! Teljes tej, friss, fölözötlen.
Sajtkultúra:
A kultúrát
beoltás előtt kell bekeverni a tejbe. Előnyös a porformájú kultúrát, egy kevés
langyos vízben vagy tejbe feloldani a bekeverés előtt 15-20 perccel, hogy a
kultúraszemek alaposan feloldódjanak.
30-32 °C-on,
Előérlelés:
10 -15 percig érleljük, pihentetjük.
Tej beoltása:
32 °C-on,
Alvadék vágása:
Az alvadékot 2x2 cm-re vágjuk.
Ülepítés:
10 perc ülepítés következik
Alvadék
mosása, útómelegítés:
A savó 1/3-1/4 részét leszedjük, majd az alvadékor tovább aprítjuk míg
egyenletesen 2-3 mm-es rögnagyságot kapunk. Ekkor következik az alvadék mosása.
Ugyan annyi
Keverés:
10-15 perc csak keverés következik
Formázás:
A savót a
tetejéről egy szűrő vagy szívócső segítéségével leszedjük. Ha már nem tudunk
több savót leszedni, akkor a másik edény felé helyezzük a szűrőt, és átszedjük
az alvadékot annyit amennyit még kényelmesen meg tudunk munkálni. Lassan,
egyenletesen kinyomkodjuk a savót a tenyerünkkel. Amikor már alig lehet savót
kipréselni belőle akkor ezt a sajtdarabot átrakjuk a sajtformába, és amennyire
lehet eligazítjuk a tenyerünkkel.
Mikor már az összes sajtalvadék a formába került kinyomkodva, óvatosan
átforgatjuk úgy, hogy ami idáig alul volt az most felülre kerül. Majd préslapot
helyezünk rá és lesúlyozzuk.
Préselés:
Préselési idő 20-24 óra. A súlyt fokozatosan növeljük a sajt súlyának a 2x-re.
Forgatás:
10-20-30-60-120-240 perc és így egyre ritkábban.
Sófürdő:
Ezután
készítünk egy 20%-os sófürdőt. (Szórj literenként 20 dkg nem jódozott sót a
vízbe, és jól keverd el!) A sajtot olyan nagy tálba helyezzük, amelyikbe annyi
sólevet tudunk önteni, hogy a sajt úszni tud. Ez nemcsak a sajt íze miatt
fontos, hanem a savanyodás leállítása és a fertőtlenítés miatt is.
Én egy 2-2,5 kg-os sajtot, 32-36 órát szoktam áztatni. Egyszer forgassuk át
sajtot a fürdőben.
A sófürdő leszűrt leve hűtőszekrényben eláll, így többször is használható. De
nem árt néha átforralni!
Érlelés:
4-12 hétig 15-
Hagyományos érlelés: Amikor már a sajtunk kérge megszikkadt készítünk egy 5 %
sóoldatot. Tiszta textiliával, ezzel a sós lével minden nap áttöröljük, majd
alaposan szárazra töröljük a sajtunkat.
Bevonatos érlelés:
Ha nincs
ideális érlelő helységed, akkor nagyon hasznos tud lenni a sajtbevonó viasz. Ez
egy érlelő viasz, ami a sajtra rákenve megvédi a sajtot a külső hatásoktól,
káros penészektől, gombáktól miközben a sajt megfelelően lélegzik.
Használata: Mikor a sajtunk a sófürdő után szikkat 2-3 napot, ecsettel bekenjük
a sajt egyik felét, majd félnap száradás után a sajt másik felét.
A sajtot minden esetben naponta át kell fordítani!
Tárolása:
A sajt
megbontása után hűtőszekrényben, zsírpaírba csomagolva érdemes tárolni.
Fogyasztás előtt ½ órával vegyük ki a hűtőből, hogy az ízek előjöjjenek.
Miért érdemes a savóval bíbelődni?
A tejsavó könnyen felhasználható, olcsó, egészséges alapanyag, a belőle készített termék immunerősítő, rákellenes hatású, érelmeszesedés gátló, vérrög (trombus) gátló. A savó oldott formában megőrzi a sajtkészítés során veszendőbe menő ásványanyagokat, B-vitaminokat. Szénhidrát-tartalma alacsony, a tej szénhidrát tartalma a savó kezelése során 90-95%-ban teljesen elvész. A savófehérje meghaladja a tojásfehérje biológiai értékét, miközben a tejfehérje csak megközelíti azt.
Mit készíthetünk belőle?
Nagyon értékes táplálékot, zsendicét vagy ordát. Mindkettő nagyon egészséges és finom. Fehérjében, ásványi anyagban gazdag, a teljes tejhez képest kevés tejcukrot és tejzsírt tartalmazó készítmények, melyek könnyen, salakmentesen emészthetőek, táplálóak, de, - fogyókúrázó sajtimádók, figyelem - nem hizlalnak!
Hogy is van ez?
A tejeket két
nagy csoportra osztjuk:
• Albumin típusú tejek, ilyen pl. az anyatej vagy a szamártej. Ezek csak
egyszerű fehérjéket, aminosavakat tartalmaznak.
• Kazein típusú tejek, ilyen pl. a tehéntej, kecsketej, juhtej …. Ezek
összetett fehérjéket (is) tartalmaznak.
A tej albuminjai a sajtkészítés során a savóban maradnak, mert az oltó ezeket
nem választja ki.
Forráshoz közeli hőmérsékletre melegítve a savót, az albumin a hozzáadott
citromsav hatására kicsapódik, és pelyhes formában a felszínen összegyűlik.
Szűrő segítségével leszedhetjük, ez lesz a ZSENDICE. Ha ezt tovább csepegtetjük
ORDÁT kapunk. Állaga krémesebb, lágyabb, mint a tejből készült túróé. A benne
maradt tejcukor miatt romlékony, sóval összegyúrva tartósabbá tehetjük, hűtve
tároljuk. Készíthetünk belőle édes desszertet is, vagy finomabbnál finomabb sós
krémeket is.
ZSENDICE vagy ORDA recept
Egyéb savó-készítmények
Az
ordakészítés után visszamaradt tiszta savó, a KISZELl vagy KVASZ ital
alapanyaga.
Így készül az olaszoknál ismert RICOTTA is, ami lehet, hogy sokkal ismertebb
nálunk, mint az orda, vagy a zsendice.
Korzikán készül a BROCCIU, ami szintén az ordához hasonló tejtermék. A
savanyúsavót 30-35 °C-ra felmelegítjük, sót keverünk bele, majd 30%-nyi friss
tejet öntünk hozzá, és 85-90 °C-ra melegítjük. Leszűrjük és lecsepegtetjük.
Sót, fűszereket keverünk hozzá. Kis gombóckákat formálunk belőle.
Hűtőszekrényben két hétig eltartható.
Ne öntsük hát ki a savót! Használjuk fel, és fogyasszuk egészséggel!